Nyitvatartás: H-P 7.00 - 17.00, SZO 8.00 - 12.00
Kedves Otthon Álmodók, Otthon Alkotók!
A vízszigetelő lemezek egy külön "tudományág" az építőiparon belül. Nem feltétlenül könnyű közöttük eligazodni, hisz szinte minden feladatkörre más és más termék használata az optimális. Ebben a kuszaságban szeretnénk Önnek információs mankót adni az alábbi összefoglaló írással.
Első részben a vízszigetelések legalapvetőbb felhasználási módjai kerülnek részletezésre, majd a vízszigetelő lemezek gyártásánál felhasznált anyagok csoportosítása ad útbaigazítást.
A pincék, falak, padozatok szigetelésénél talán a legfontosabb kérdés a megfelelő szigetelőanyag kiválasztása. A hazai piacon rendkívül nagy a választék, s ebbe a nagy kínálatba könnyen belezavarodhat az, aki nincs tisztában a termékek műszaki tartalmával, és a legnagyobb csapdába esik az, aki csupán a termékek árára figyel.
Új építésű földszintes létesítményeknél a fal- és padlószigetelés készítéséhez sok esetben megfelelőek az oxidbitumenes, üvegfátylas vagy üvegszövet betétes lemezek (például GV 35, GV 45), melyek fektethetők egy rétegben (ha a lemez vastagsága legalább 4 mm), illetve szükség esetén két rétegben (2,5-3 mm vastagságú lemezek). A pinceszigetelés kiválasztásánál azonban fontos tudni, hogy a szigetelésnek talajvíz vagy csak talajnedvesség hatásával szemben kell-e védenie.
A függőleges szigetelések és hajlatok mozgásérzékenysége miatt a biztonság érdekében elasztomer modifikált bitumenes lemezek alkalmazása javasolt. Talajnedvesség elleni szigetelés készítésekor modifikált lemezekből elegendő csak egy réteg szigetelőlemezt alkalmazni. Talajvíz hatása ellen – műszaki és gazdasági okok miatt – csak modifikált lemezek alkalmazhatók, legalább két rétegben.
Nem szabad elfeledkezni a szigetelendő felületek előkészítéséről sem. Oxidbitumenes lemezek fektetése előtt követelmény az aljzatfelület kellősítése, majd ezt követően a lemezek teljes felületű lehegesztése. Modifikált lemezek fektetésénél viszont el lehet tekinteni a teljes felületű rögzítéstől/olvasztástól, így a felület kellősítésétől is. A függőleges felületeket azonban minden esetben be kell vonni oldószeres vagy az enyhén nedves felületek kellősítésére kiválóan alkalmas, szintén elasztomer bitumenes vízbázisú kellősítővel. Az így kellősített felületekre a szigetelőlemezek kizárólag csak teljes felületű hegesztéssel rögzíthetők. A kellősítés elhagyásával a lemez letapadása kétséges.
Egyszerűbb alépítményi szigetelési feladatokra kenhető szigetelőanyagok is alkalmazhatók. Az SBS műanyaggal modifikált, oldószeres bitumenes anyag híg mézszerű állaga kefés vagy teddy hengeres felhordást tesz lehetővé. A szigetelendő felületet ebben az esetben is kellősíteni kell. A szükséges anyagvastagság legalább 1-1,5 mm, és két rétegben javasolt felhordani. A bevonat gyorsan szárad, 20 °C-on 1 órán belül megfelelő állagú, bőrösödött a felület.
A bitumen: az ásványolaj lepárlása után visszamaradó fekete, termoplasztikus szénhidrogén elegy (nálunk főként ásványolaj-bitumenből készül a vízszigetelés)
Jellemzője: a gázokkal és folyadékokkal szemben tanúsított kis reakcióképesség, kémiai közömbösség, vízzáró képesség, a vízben, híg savakban és lúgokban való oldhatatlanság. Kenőolajok, gázolaj, petróleum, benzin, növényi olajok, állati zsírok, szerves oldószerek, klórozott szénhidrogének a bitument oldják és már kis mennyiségben is a lágyulását okozzák. Fizikai szempontból kolloid diszperz rendszer, nagy viszkozitású folyadék. A szabadban lévő bitumenben gyorsuló öregedési folyamatok játszódnak le (ridegszik, törékennyé válik). A levegő oxigénje vízképződéssel hidrogént hasít le, ezt a folyamatot gyorsítja a napfény, magasabb hőmérséklet – ezért a bitumen és a bitumenes anyagok felülete védelemre (árnyékolásra) szorul.
Bitumen emulziók: 60-65m% bitumen; 40-35 m% víz. Mivel a bitumen nem elegyedik vízzel, ezért emulgeátort (olaj- zsírsav; vagy ezek sói) kevernek. Melegítés nélkül használható, valamint nedves felületre is hordható. A bitumenemulzió megtörése és a víz elpárolgása után összefüggő víztaszító, valamelyest olaj- és saválló védőbevonatot kapunk.
Oldószeres bitumenek: oldószerben oldva (benzin, benzol) bitumenes lakkokat (BONOBIT), oldószeres alapozó mázakat, töltőanyaggal kiegészítve szigetelő masszákat állítanak elő.
BITUMENES SZIGETELŐ LEMEZEK:
Felépítése
A lemez alkotórészei a hordozóanyag (megóvja a mechanikai erőhatásokkal szemben), bitumen, töltő- és a hintőanyag. A hordozóanyagok lehetnek:
Alaptípusai
Modifikálás: a desztillációs alapbitument műanyaggal keverik. A módosított anyag magasabb hőállóságú, rugalmasabb, jobb hideghajlíthatóságú, kedvezőbb öregedésállóságú.
Bármilyen épület vagy építmény hatékony víz elleni védelmét képes biztosítani.
Modifikálást plasztomerekkel és elasztomerekkel végzik. A különböző műanyagok eltérő tulajdonságokat javítanak (PVC: olajállóság; PE: öregedésállóság+hőstabilitás; EVA: lágyuláspont csökkenése)
APP modifikációs bitumenes lemezek. Magas hőállóság (+150°C), kiváló tapadóképesség (megcsúszás elleni védelem függőleges síkban is), jó hideghajlíthatóság (-15 °C); UV- álló; terhelhető; nagy mechanikai szilárdság, magas perforációs szilárdság, jó bedolgozhatóság. Összefér az SBS és az EPM modifikált bitumenes lemezekkel.
SBS modifikációs bitumenes lemezek. 10-15 m% polimer keverés az alapbitumenhez. Nagy szakadási nyúlás, és repedésáthidaló képesség, gumiszerű nyújthatóság és visszarugózó tulajdonság (hordozó rétegtől függően), magas hőállóság, hideghajlíthatóság, nagy szakítószilárdság, gyors bedolgozhatóság, nem UV-álló!
EPM modifikációs bitumenes lemezek. Egyesíti az APP és az SBS legjobb tulajdonságait. Nem igényel fényvédelmet, UV-stabil, jól összeépíthetők valamennyi bitumenes lemezfajtával, kedvező hideghajlíthatóság, jó hőállóság, kedvező rugalmasság, nyújthatóság és szakítószilárdság.
A műanyag vízszigetelő lemezek csak egy rétegben szigetelnek!
Típusai: